A halloween ősi kelta hagyomány, elsősorban az angolszász országokban ünnepelik nagy hagyományokkal. Elsődleges jelképe a töklámpás, a történet szerint nevét egy Jack nevű részegesről kapta. Jack az ördögtől olyan ígéretet csalt ki, hogy lelke nem fog pokolra kerülni. Jacket viszont a mennyországban sem fogadták be. Az ördög egy széndarabot adott neki, amit ő egy marharépába rakott lámpásnak. Azóta Jack lelke ennek a lámpának a fényénél keresi nyugvóhelyét.
A töklámpás készítésének azonban régi hagyománya van hazánkban is. Első erről szóló történet Salamon, Árpád-házi királyunk idejébe nyúlik vissza. Salamon (I. András királyunk fia volt) trónviszályban állt I. Géza (I. Béla királyunk fia volt) királyunkkal, majd annak halála után annak testvérével I. László (későbbi Szent László) királyunkkal. 1081-ben elismerte Lászlót magyar királynak, cserébe megtarthatta királyi címét és László udvartartást rendelt mellé. Salamon azonban további terveket szőtt a trón megszerzésére, ezért László király a Visegrádi vár tornyába záratta. Az őröknek parancsba adták hogy este töklámpásokkal világítsák ki a tornyot, így éjszaka is szemmel tudják tartani a foglyot. A tornyot kivilágító töklámpások a Dunán közlekedő hajóknak is biztos tájékozódási pontot mutattak. Innen ered a mondás, "fénylik mint a Salamon töke" :-)
